Látnivalók

Szent István szobor

    A kompozíció történeti háttere a Szent István legendának arra a momentumára támaszkodik, amikor Szent István Szûz Mária kegyeibe ajánlja az országot. Istvánt életének utolsó éveiben egyetlen fõ gond foglalkoztatta, hogy kire hagyhatja az általa alapított keresztény királyságot. A kompozíción belül Szent István alakját nem királyként, koronázási ékszerekkel ábrázolta a szobrász, hanem emberként.

    Politikai rangját nem hangsúlyozva, fegyvertelenül, csak lelki erejét kifejezve jelenik meg. Egyetlen fiát, Imre herceget - akinek nevelésére maga is, és késõbb ugyancsak szentté avatott Gellért püspök is annyi gondot fordított – egy vadászaton vadkan ölte meg. Az örökösödési szabályok szerint az oldalági Vazul (Vászoly) kapta volna a koronát, de István õt személyisége miatt alkalmatlannak érezte arra, hogy az általa elkezdett utat követni fogja, ezért szakítva a hagyományokkal, nõvére és a velencei dózse fiát, Orseoló Pétert választotta utódnak. Vazul bosszúból merényletet szervezett István ellen, de ez kudarcba fulladt. Ezek után István megvakíttatta, megsüketíttette (vagyis az uralkodásra alkalmatlanná tette). Vazul fiai András és Levente külföldi udvarokban találtak menedéket. István 1038. augusztus 15-én halt meg, a késõbbi legenda szerint szemeit az égre emelve, utolsó szavaival Szûz Mária oltalmába ajánlotta életmûvét és alattvalóit. Így a kompozíció másik szereplõjeként Szûz Mária a magyarok nagyasszonyaként jelenik meg, fején a szent koronával a gyermek Jézus kezében az országalmával. A szobrot Pogány Gábor Benõ szobrász készítette.


 

Református templom

    "A templom építésének történetéről keveset tudunk. A türelmi rendelet előtt fából készült oratóriuma volt a gyülekezetnek, előbb a parókia udvarán, majd a jelenlegi helyén. 1790-ben kezdték meg rá a gyűjtést. A telket 1797-98-ban vették meg a grófnétól, valószínűleg utána kezdődött el az építése. 1799-re készült el. " Gilicze Tamás lelkész szavai.

 

 


  

Katolikus templom

    1774-ben a következő sorokat olvashatjuk: „Ecclesia catholica nulla est, praeter antiquissima rudera…” /=Katolikus templom nincs, csak annak nagyon régi romjai/ Oka a török hódoltság. 1816-ban már van templomuk a katolikusoknak. Az oszlopi plébánia fíliája. A mai templom építési ideje ismeretlen.

 

 


 Hajmáspusztai-horgásztó

    Bakonyszentkirály és Réde között található a 7,3 hektáros, 1,5 m átlagos vízmélységű Hajmáspusztai-horgásztó. A tóban ponty, amúr, csuka, süllő, keszeg, kárász, harcsa található. Horgászási lehetőség napijeggyel, éjszakai horgászat tilos.

Felnőtt napijegy: 3 500 Ft, gyermek- ifjúsági napijegy: 1500 Ft.
Napijegy váltható:
Bakonyszentkirály, Kurta kocsma
Csesznek, Várvölgy Vendéglő
Réde, Virágbolt
Veszprémvarsány, Papp Tüzép
Tarjánpuszta, Vegyes bolt

Információ:
Hajmáspuszta Horgász Egyesület
8430 Bakonyszentkirály, Vár út 2. 
Elnök: Németh Lajos
Telefon: +36 30 509-8836
 


 A további Bakonyszentkirály környéki látnivalókról, aktivitásokról, szállás és étkezési lehetőségekről részletes információt ad 

 

 

BAKONYSZENTKIRÁLY
KÖZSÉG HIVATALOS HONLAPJA